Vitorlával a drogfüggés ellen

XXII. LIONS CUP pécsi hajójának indulása a Lions iránti elkötelezettség mellett szerveződött a barátság kötelékén keresztül, amit a vitorlázás szeretete már jó pár éve összekovácsolt. Rátermettségét mindvégig, ha minimális változásokkal is-, de az élbolyban vitorlázva bizonyította.

Megérkezve Murter Hramina kikötőjébe túlestünk az ilyenkor szokásos adminisztrációs körökön és birtokba vettük a hajónk egy 2016-os építésű Bavaria 41 Cruiser és nemes egyszerüséggel az „57” nevet viselte. Teljes hossza 12,33, legnagyobb szélessége 3,95 méter. A 17,11 m magas árbocára 78 volna… hisz az id,9 m2 vitorla felületet tudtunk felhúzni. Nem is nagyon volt olyan pillanat, amikor több vitorlára vágytunk volna, hisz az időjárás még izgalmasabbá tette a versengést.

A délről közeledő frontot a versenyvezetőség úgy próbálta kikerülni, hogy minden ceremóniát és parolát mellőzve két órával korábbra hozta a startot. Rövid motorozást követően kiértünk a Murteri-csatornába, ahol felszereltük a hajót és lázasan elkezdtük a fordulókat gyakorolni. Mire a versenyrendező hajó és a mezőny második fele is kiért, mi már szerencsére összehangolt fordulókat tudtunk bemutatni. Mindenkit,  megnyugtatott, hogy minden feladat gördülékenyen ment, minden szükséges posztra találtunk egy rátermett embert.

A rajtvonal a Murvenjak és a Mali Skoljic szigetecskék között volt. Az eső hol szemerkélt, hol megpihent, szerencsére a verseny egész ideje alatt elkerültek bennünket a nagy zivatar cellák, ami végig fenyegette a verseny lebonyolítását.

A rajt pillanatában a szél 12-14 csomós volt, ami egy kellemes utazótempót biztosított. A jó rajtot követően egy kb. 4 km-es cirkáló szakasz végén megkerültük a Maslinjak szigetecskét a nap első pályajelét. Elindultunk majdnem északi irányba, ami „tengelyes” hátszelet jelentett. Egy kicsit pillangózva, egy kicsit raumolgatva értünk fel a 2. és a 3. pályajelet jelentő Mala- és Vela Artica szigetecskékhez. legnagyobb megelégedésünkre a teljes mezőnyt vezető, első 10 hajó között érkeztünk az átjáróhoz. Sajnos a szigetek takarásában helyenként teljes szélcsendben kellett manővereznünk és a helyismerettel rendelkező helyi skipperek közül többen elénk kerültek.

A forduló pont utáni új irányunk kb. 170 fok lett megcélozva a Visovac szigetecskét, amit bal kéz felől kellett elhagynunk, mielőtt a befutóra fordultunk volna. A szél újra stabilizálódott 15 csomó körül, ami egy éles félszeles menetben nagyon élvezetes vitorlázást tett lehetővé. A fordulópontig sikeresen „leküzdöttük” magunkat a középmezőnybe, sajnos a félszeles „lóversenyben” a 46 lábas hajók sebességkülönbsége érvényesült. A forduló után egy kicsit erősödött a szél, 18-19 csomóra, egy-egy befújásnál 20 csomós szelet is mutattak a műszereink. Az első szakaszhoz hasonlatosan cirkáló szakasz volt a befutó is. A csapatnak köszönhetően gyors fordulókkal tudtuk kihasználni a szél 15-20 fokos lengéseit, így a véghajrában sikerült több hajót magunk mögé utasítanunk. A Zminjak szigetecskétől délre elhelyezett célvonalat a becslésünk szerint a mezőny első harmadában tudtuk meghódítani.

Az első futam tapasztalatait igyekeztünk beépíteni a második futam taktikájába, de sajnos a szélerő növekedése és elfordulása kb. 50 fokos irányba áthúzta minden okoskodásunkat.

Hiába nőtt meg a szélerő, nagyon lyukassá és csíkossá vált. A rajtot megelőző percben teljes szélcsendben próbáltuk elérni a rajtvonalat. Néhány szerencséstől eltekintve a mezőny nagyobbik része a rajtlövést követő második percben tudta csak a versenyt hivatalosan is megkezdeni. Minden bosszantó késlekedésünk ellenére újra sikerült az első pályajelet az első tízben vennünk, de a hátszél szakasz elején egy gyengülésbe keveredtünk, Ezt kihasználva a nagyobb és magasabb árboccal rendelkező 46 lábas hajók közül 4-5 ki is használt. A pálya északi részéhez közeledve ugyan megkaptuk mi is a frissülést, de sajnos a forduló megint szélcsendesen zajlott és így a mezőny teljes egészében újra osztották a lapokat. Amikor ismét délre fordultunk, egy friss, helyenként már túl friss szélben cirkáltunk. Az odafigyelő kapitányok forduló nélkül tudták tartani a szükséges magasságot, a kevésbé szerencsések sok helyezést feladva fordultak legalább két feleslegeset…

A pálya déli részére érve nagyon csábító volt, hogy a Visovac szigetecskét elhagyva azonnal a célvonal felé vegyük az irányt, de néhány hajóval megpróbáltunk délebbre menni és egy stabilabb, friss szél reményében a nyíltabb vízterületekről kezdtük meg a befutó szakaszt. Az ötlet bevált, az érzéseink szerint 4-5 hajó megelőzésével a középmezőnyből sikerült megint az első harmadba küzdenünk magunkat. A sípszó másodszor is a futam sikeres teljesítését jelentette.
Boldogok voltunk, úgy éreztük, hogy kivitorláztuk, ami bennünk és a hajóban volt.

Mindenki mosollyal az arcán tért nyugovóra… hisz a versenyközleményekből kiderült estére, hogy az első futamban 2. a másodiknál pedig az 1. helyet szereztük meg a mi osztályunkban.

Éjfél magasságában viszont megérkezett az előjelzések főszereplője a Jugo. Rövid bevezetéssel, hatalmas esővel és a védett kikötőben is 50 csomós széllel tombolt. Amíg 5 perc alatt a kapitány ellenőrizte a köteleket és a hajó mellett álló hajókat sikerült bőrig áznia úgy, hogy közben az esőcseppek csípték-verték, hisz olyan sebességgel csapódtak a testének, arcának.

A Jugo egy kicsit megszelídült, de még a reggeli órákban is úgy fújt, hogy a versenyrendezők a hajók biztonsága érdekében halasztották a futamot. Ebben a helyzetben ha nincs több futam a pécsi hajó kategóriájában az első.  De aztán újabb rajt és folytatódhatott a küzdelem. Itt már tudtuk, hogy a 62-es hajó az akit figyelni kell és akivel folyik a küzdelem. Az eredmény ezen a napon is megismétlődött csupán a sorrend lett fordított. Az eredmény minden édessége a hajó és a csapat teljesítménye az előzetesen kitűzött célok messze túlteljesítése mind-mind nagyszerű érzésekkel ajándékozott meg mindannyiunkat,

Vegyes érzések uralták a nap hátralévő részét, hiszen hosszú pillanatokig érezhettük a győzelem izét a szánkban, ami lassan megkeseredett… de… És ez az apró de…
Mivel pontazonossággal nyerte a Bavaria 41 Cruiser osztály első helyét a „62” és a mi „57” hajónk, az elsőséget a szabálykönyv „javuló eredmény”-ről szóló magyarázata adja.

Igy mi „csak” a 2. helyre szorultunk.

A búcsúvacsorán viszont már széles mosollyal gratuláltunk és fogadtuk mi is a gratulációkat. Az ezüstéremmel járó kisplasztika egy dolgot biztosan üzen…

Az előző évek alatt megszerzett 3. 4. és 2. helyezés után…    JÖVŐRE VISSZATÉRÜNK!!!

Képgaléria