Fehér Bot napja

A Fehér Bot nemzetközi napja 2021

Manapság már gyakorlatilag mindennek van világnapja, így talán az elmúlt időben megkopott azok jelentősége. Pedig nagyon is vannak köztük olyanok, melyeken minden jóérzésű embernek érdemes, sőt kötelessége elmerengeni kissé. Ilyen jeles dátum, például október 15-e is, melyet 1969 óta hivatalosan is a Fehér Bot nemzetközi napjává jelöltek ki.

A tavalyi évben a „Fehér Bot” történetéről készült el egy rövid összefoglaló. Idén engedjétek meg, hogy pár gondolatot megosszak Veletek a vak és a gyengénlátó emberek helyzetéről Magyarországon.

Információink, kb. 90%-át vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni. Még a szótól is elborzadunk: vakság. Áltapintatból a vak embereket elneveztük világtalanoknak, pedig nem szeretik ezt a titulust (az ő világuk fantáziára utaltabb, mint látó társaiké), ahogy elutasítják a szánalmat is. Helyette értelmes segítségre várnak, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, gyermekeket nevelhessenek, és hasznosan élhessék le az életüket. A társadalom szemlélete lassacskán változik a fogyatékos emberek irányában, de sok még a tennivaló – mindkét fél részéről – annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósuljon.

A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Okai: elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezenkívül a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog (glaucoma), a különböző sérülések és balesetek. A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok és gyengénlátók alkotják. A vezető ok a koraszülöttségből származó vakság, a köznyelv helytelenül “inkubátoros vakságnak” nevezi. Ezenkívül a különféle szembetegségek is (pl. zöld hályog, súlyos rövidlátás, látóideg sorvadás stb.) a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethetnek. Hazánkban 1826-ban kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása, és 1912-ben óvodai képzésük – mindenkor állami feladatként.

A vak gyermekeknek egy speciális óvodájuk és iskolájuk van Budapesten, a gyengénlátóknak egy a fővárosban és egy Debrecenben. Az oktatási törvény a vak és a gyengénlátó tanulóknak is lehetővé teszi, hogy integráltan, a látó gyerekekkel együtt tanuljanak. Bár a törvényi feltétel adott, a tárgyi és a személyi feltételek kevés oktatási intézményben állnak rendelkezésre. A vakon született gyermekek képzésének alapja a Louis Braille (1806-52) francia nyomdász által megalkotott pontírás. A vakok iskolájában is a normál általános iskolai tananyagot tanítják speciális segédeszközök alkalmazásával. Örvendetes, hogy egyre több vak fiatal szerez érettségit és folytatja tanulmányait főiskolán vagy egyetemen. Az értelmiségi pályák közül a legnépszerűbbek: jogász, tanár. Kvalifikált szakmának számít még a látássérültek körében a gyógymasszőr szakma.

Ma már a technika is egyre nagyobb mértékben segíti a látássérült emberek boldogulását: a képernyőolvasó szoftverrel felszerelt számítógép, a szkenner, az olvasó televízió, a digitális nagyítók, a beszélő mobiltelefonok stb. lehetővé teszik az önálló tanulást és munkavégzést. Sajnos ezek az eszközök drágák, és mivel az OEP normatív módon nem támogatja beszerzésüket, nagy anyagi megterhelést jelentenek a családoknak.

A rendszerváltás után, a piacgazdaságra való áttérés következményeként a vak emberek nagymértékben kiszorultak a telefonalközpont kezelői munkakörökből. A munkahelyeken a telefonkezelést összekapcsolták egyéb tennivalókkal (pl. faxkezelés, portai tennivalók stb.), amelyekhez a látás nélkülözhetetlen. Az ún. célvállalatoknál és a szociális foglalkoztatókban helyezkedhettek el a látássérült emberek, pl. az ún. hagyományos vak szakmákban: kefekötő, seprűkészítő. Jelenleg hazánkban több településen működnek olyan cégek, nonprofit szervezetek, amelyek fogyatékossággal élő személyek, így látássérültek részére is kínálnak álláshelyeket. Ezek száma sajnos jóval alacsonyabb, mint a munkát vállalni szándékozóké.

Az előítéletek még mindig élnek, és amíg a látókból válogathatnak a munkáltatók, nem szívesen alkalmaznak vak munkavállalókat. Hiába vannak különféle kedvezmények és ösztönzők, a munkáltatók vonakodnak a látássérült személyek alkalmazásától.

A látás elvesztése mellett nagy trauma az is, hogy elveszítik addigi egzisztenciájukat, amit nem pótolhat a rokkantsági ellátás. Budapesten a Vakok Állami Intézetében és a regionális elemi rehabilitációs központokban, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében és a megyei tagegyesületekben az új élethelyzethez szükséges hasznos ismereteket sajátíthatják el a felnőttkorukban látássérültté vált emberek. Így pl.: pontírást, háztartási ismereteket (főzés, takarítás, vasalás), a számítástechnika és a fehérbottal való közlekedés alapjait. Sajnos ezt a rehabilitációt nem követi a munkába helyezés, ez csak a szerencsén és a véletlenen múlik. A felnőttkori látássérültek többsége a passzív ellátás helyett értelmes és hasznos munkára vágyik. A valóság az, hogy csak a töredékük talál magának elfoglaltságot.

A Lions Mozgalom fő jószolgálati célja az egész világon a vakok és gyengénlátók megsegítése.

És jelszava: We serve – Szolgálunk!

Szabó Attila

Hír kategóriák

Lions szövetség eseményei

Club események

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

Pécsi Első Lions Club

Adószámunk:
19031192-1-02
Számlaszám:
501001121210406000000000

cím: 7623 Pécs,
Szabadság utca 40.

Hogyan lehet Lions Club tag?

A lions klubtagok idejüket és a képességeiket felajánlva segítik, erősítik a közösségeiket. A Lion a jószolgálati munka tapasztalatain keresztül új képességeket szerezhet, tartós barátságokat köthet, találkozhat igazi kihívásokkal, és sokat tanulhat, fejlődhet a feladatok megoldása során.

További információk a belépésről vagy Lépj velünk kapcsolatba